A világegyetemben tehát előfordul az összes elem, de legfőképen a hidrogén alkotja a túlnyomó (74%) részét.
A világegyetemet 99,9 tömeg %-ban a legkisebb rendszámú két elem, a hidrogén és a hélium alkotja.
A szerves kémia a szénvegyületek kémiája.
Első pillanatban talán meglepően hangzik, hogy a periódusos rendszer egyetlen elemének, a szénnek ma több ismert vegyülete van, mint az összes többi elemnek együttvéve.
A vegyületek nagy számát az biztosíthatja, ha minél több kapcsolódási lehetősége van egy atomnak. A szén esetében ez az elvárás teljesül, hiszen a második periódusba tartozik. A második periódusba tartozó elemek közül éppen a szén alkalmas a legtöbb kovalens kötés létesítésére: négy vegyértékelektronja más atomokkal vegyülve négy kötő elektronpárt alakíthat ki.
A szén az egyetlen elem, amelynek atomjai földi körülmények között képesek egymással hosszú láncokká, sőt különböző nagyságú gyűrűkké kapcsolódva stabilis molekulákat létrehozni.
A gyűrűk, láncok stabilitását más, ún. heteroatomok (pl. O, N, S) beépülése sem változtatja meg jelentős mértékben.